Már nagyon vártuk a magyarországi utazást, ami ahhoz képest, hogy három hétre terveztük, egyrészt lerövidült két hétre (londoni álláslehetőség), másrészt zsúfoltnak tűnt a sok hivatalos ügyintézés (adóbevallások, útlevél intézése a gyerekeknek, autószerviz stb.) miatt. Én a gyerekekkel repülőn, Gábor későbbi indulással, autóval és Zolival tette meg az utat haza, aztán visszafelé mindannyian autóztunk (két napos utazás, egy németországi éjszakával). A gyerekek előtt le a kalappal, mert mindent kibírtak, és a fárasztó órák ellenére vidáman csacsogtak, bármerre jártunk. Nagyon élvezték a nagyszülők és "H. Gabiék" meglátogatását, az összevont szülinapozásokat, és soha nem mulasztották el parancsba adni az aznapi menüt. Mi is tele ettük magunkat Túró Rudolffal, mindenféle mákos étekkel és Sport szelettel. Nekünk Gáborral Zoliék szolnoki "pörformansza" volt a legnagyobb élmény. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése